A tudományos-technikai forradalom a XX. század második felében jutott el arra a szintre, hogy az emberi tevékenység a Földről annak kozmikus környezetére is kiterjedt és kezdetét vette az űrkorszak. Az űrkutatás az utóbbi évtizedekben a mindennapjaink részévé vált. Naponta találkozunk a meteorológiai előrejelzésekkel, nézzük a műholdon keresztül érkező műsorokat, s ez mind a Föld körül keringő műholdaknak köszönhető. Ha tágabban szemléljük a dolgokat, akkor magának az űrkutatásnak.

Az űrkutatás témakörébe sok minden beletartozik, ezek legfontosabb definíciói, fogalmai itt olvashatók.

Az űrkutatás azon tudományok, tudományágak, melyek a Földön kívüli világ vizsgálatával foglalkoznak. Többek között ide tartoznak a következő tudományágak:

• űrtudomány
  • csillagászat, égi mechanika
  • fizika
  • földtudomány
  • anyagtudomány
  • kémia
  • biológia, élettan
• űrtechnika
  • mechanika
  • elektronika
  • rakétatechnika
  • energetika
  • aeronautika, repülés
• meteorológia
• űrtávközlés
• űrműsorszórás
• atomenergia tudománya
• számítástudomány
• automatika
• lézertechnika
• napenergia tudománya
• géptudomány
• közlekedés- (szállítás-) tudománya
• mikrohullámú átviteltechnika
• adatfeldolgozás
• gyógyászati- és gyógyszertudomány
• környezetvédelem
• társadalomtudomány
  • jog
• stb.

A tudományágak kapcsolódási rendszere, kördiagram

Az űrkutatás tudományos eredményeinek egy részét már a gyakorlatban hasznosítjuk, más részüket csak a tudományos munkában.

Szűkebben definiálva azt mondhatjuk, űrkutatás az a tevékenység, melynek során az űrbe mesterséges szerkezeteket juttatunk és segítségükkel vizsgáljuk a világot. Ennek része az űrhajózás, mely tágabb értelemben a mesterséges égitestek pályára állításával, irányításával kapcsolatos. Az űrhajózás szűkebb fogalmába azonban csak azokat a feladatokat soroljuk, melyek ember vezette űrjárművekkel kapcsolatosak.

Azokat a szerkezeteket, melyek legalább az első kozmikus sebességet elérik és ezáltal Földünket elhagyják, mesterséges égitesteknek nevezzük. A Föld, vagy más bolygók vagy a Hold körül keringő mesterséges égitest a műhold. A Nap körül keringő mesterséges égitesteket mesterséges bolygóknak nevezzük. A más bolygók, holdak felkutatására induló, elsősorban tudományos célú űreszközök az űrszondák. Azok a mesterséges égitestek, melyek fedélzetén emberek dolgoznak, az űrhajók, az űrállomások és az űrrepülőgépek.

Ilyen nagyszabású és sokoldalú tevékenységet, mint az űrkutatás, még a legnagyobb államok sem végezhetnek egymagukban, minél szélesebb körű nemzetközi együttműködésre van szükség. Ide tartozó tevékenységek:

• alapkutatás (pl. planetáris kutatás)
• alkalmazott kutatás (pl. új anyagok, ötvözetek létrehozása)
• fejlesztés (pl. fedélzeti rendszerek kidolgozása)
• speciális (kutatva-fejlesztve) gyártás (pl. műholdak előállítása)
• termelés (pl. információfeldolgozás)
• biológia és gyógyászat (pl. élő szervezetek működésének kutatása a súlytalanság viszonyai között)
• szolgáltatás (pl. az űrtávközlés, műsorszórás, híradástechnika)
• környezetvédelem (pl. űrszemét)
• világhálózatok üzemeltetése (pl. űrmeteorológiai világhálózat)
• vállalkozás (pl. űrszállítás)
• állami képviseletek (pl. ENSZ, EK)
• stb.

Ennek jegyében hozták létre a különféle nemzetközi űrkutatási szervezeteket. Ezek közül a legfontosabbak a COSPAR (Committee on Space Research - Űrkutatási Bizottság), és az IAF (International Astronautical Federation - Nemzetközi Űrhajózási Szövetség) Ezek a szervezetek az űrkutatásban szerzett tudományos eredmények kicserélésének legfontosabb nemzetközi fórumai.

Más nemzetközi szervezetek tevékenysége az aktiv űrkutatásra, műholdak közös készitésére és pályára állitására irányul. Pl. az Interkozmosz, mely a szocialista országok közös űrkutatási szervezete volt 1967-1990 kozott, vagy a nyugati országok hasonló szervezete az ESA (European Space Agency - Európai Űrkutatási Szervezet). Ezek a szervezetek biztositják az országok együttműködését az űrkutatásban, és igy a kis nemzetek is aktiv részesei lehetnek az emberiség eme nagyszerű vállalkozásának.