űrtan: a világűr kutatásának és hasznosításának tudománya és technikája. A nemzetközi szakirodalomban leginkább az asztronautika és kozmonautika szerepel. Az űrtan kapcsolódásai alapvetően három irányba mutatnak: űrtudományok, űrtechnika, alkalmazások területe.

űrkutatás: az űrtan kutatással foglalkozó része, melynek eredményeit űrtudomány néven foglalják össze

űrtechnika: az űrtudomány műszaki vonatkozásai

űrtevékenység: mindenféle kutatási, hasznosítási és egyéb céllal a világűrben végzett művelet összefoglaló elnevezése

űrhajózás: tágabb értelemben a világűrben legalább az első kozmikus sebességgel végrehajtott mozgás összes problémáját tárgyaló tudomány, vagyis asztronautika. Szűkebb értelemben csak a világűrbe hatoló emberrel kapcsolatban használjuk.

űrrepülés: minden olyan űrrepülés, amelynek során az emberek Föld körüli pályára kerülnek

hordozórakéta: ez az eszköz juttatja az űrbe a hassznos terhet, s ezt általában az űrközpont űrrepülőteréről (kozmodrom) indítják

űreszköz: hasznos teher, a világűrbe különféle feladatok végrehajtása céljából felbocsátott technikai eszközök. Pályáraállításuk űrhajózási hordozórakétával történik, ennek segítségével éri el az adott űreszköz a feladata végrehajtásához szükséges pályát.
>>> műhold, űrszonda, űrhajó, űrrepülőgép, űrállomás, űrhajós

aktív élettartam: az az időszak, amíg a hasznos teher felbocsátása után méréseket végez, vagy információkat továbbít

mesterséges égitest, űrobjektum: az űreszköz aktivitása utáni időszakban az űreszköz elnevezése. De az űrkísérletek során keletkező törmeléket (űrszemét) is így hívják

mesterséges bolygó: a Nap körül közvetlenül keringő űrszonda

űrrakéta: az űrszondát felbocsátó hordozórakéta

űrbázis: az égitesteken létesített/létesítendő lakott telepek

A világűrben keringő, lakott mesterséges égitesteket méretüktől és feladatuktól függően többféle elnevezéssel illetik:

1. ha a lakott égitest a Földről indul és oda visza is tér, akkor az űrhajó, vagy űrrepülőgép
2. ha viszont emberek nélkül kerül pályára, esetleg több modulból ott szerelik össze, továbbá váltott személyzettel hosszabb ideig működik, akkor űrállomás a neve
3. az önálló működésre alkalmatlan, űrállomáshoz vagy űrrepülőgéphez cssatlakozható, főképp kutatási feladatokat ellátó modulokat szokás űrlaboratóriumnak nevezni
4. az űrhajózás fejlődése a távoli jövőben nagyméretű, önálló, állandóan lakott űrvárosok létesülésére vezethet

űrkomp: a világűrben közlekedő, a Földre soha le nem szálló jármű

űrrepülőtér, űrközpont: az űrhajózási hordozórakéták indításhoz való előkészítéséhez és indításához szükséges építmények, épületek, berendezések és ezek telepítési területének összessége.

űrügynökség:: világűr kutatásának, hasznosításának koordinálására hozták létre. Feladatuk csak a polgári alkalmazások irányítása és koordinálása.