HETE - 2

 

Több mint fél éves halasztás után október 9-én pályára helyezték a High-Energy Transient Explorer 2 mûholdat, melynek feladata a GRB-k és más nagy energiájú, rövid idejû tranziens jelenségek tanulmányozása. A küldetés fõ célja a jelenségek több hullámhosszon való egyidejû vizsgálata, valamint pontos koordináták megadása az utólagos nagyobb mûszerekkel történõ megfigyelések érdekében. A szondát egy gamma és két röntgen detektorral látták el, amelyek együttesen a 0,5 - 400 keV energiatartományt fedik le. A detektorok kódolt maszk segítségével határozzák meg a források irányát. Elõreláthatólag a HETE-2 több száz GRB-t fog észlelni 4 évesre tervezett küldetése alatt. A szonda nagyon részletes információkat fog biztosítani a kitörések helyérõl, spektrumáról és fényesség fluktuációiról. A mûszer legfontosabb jellemzõi közé tartozik az extrém gyors reagálása. Másodperceken belül képes elkapni a kitörést, majd rögtön (real time) továbbítja is a földi és ûrobszervatóriumoknak annak közelítõ (~10' pontosságú) helyzetét. Egy percen belül pedig még pontosabb (~10" pontosságú) koordinátákat állapít meg. Ez nagy elõnyt jelent a korábbi szondákhoz képest, amelyeknek több órába (esetleg napba) telt, hogy pontos adatokat szolgáltassanak a földi megfigyelõhelyek felé.

napelemS sávú antennanapelemS sávú antennaS sávú antennanapelemnapelemS sávú antennagiroszkópmagnetométerACS kameraACS kameraWXM detektorokFREGATE távcsõFREGATE távcsõSXC kameraSXC kameraBoresight kameraAz SXC hûtõjeAz SXC hûtõjeBoresight kameraVHF antennaAz optikai kamerák elektronikájaAz SXC kamerák elektronikája

A HETE-2

A HETE-2-t egy Pegasus Hybrid típusú, 3 fokozatú hordozórakétával állították pályára a Csendes-óceánbeli Marshall-szigetek közelébõl. A egész rendszert egy Lockheed L-1011 típusú repülõgéppel körülbelül 40000 láb (12000 méter) magasan a Marshall-szigetekhez tartozó Kwajalein atoll közelébe szállították, majd ott leoldották. Ezt követõen 5 másodpercnyi vízszintes szabadesés után gyújtották be a rakéta elsõ fokozatának hajtómûvét. Majd alig több mint 10 perccel késõbb a szonda elérte végsõ, elliptikus (592 km x 640 km) pályáját.

A HETE-2, egy a NASA, a Massachusetts Institude of Technology (MIT), a Los Alamos National Laboratory, a New Mexico; a France's Centre National d'Etudes Spatiales (CNES), a Centre d'Etude Spatiale des Rayonnements (CESR), az Ecole Nationale Superieure de l'Aeronautique et de l'Espace (Sup'Aero); és a Japan's Institude of Physical and Chemical Research (RIKEN) közötti nemzetközi együttmûködés eredményeként jött létre. Ez a szonda fogja pótolni az 1996 novemberében rakéta üzemzavar miatt megsemmisült eredeti HETE mûholdat. A tudományos csapat (science team) tagjai közt vannak a University of California (Berkeley és Santa Cruz) és a University of Chicago egyetemekrõl is.

A szonda a MIT által készült, a technológia alapvetõen hasonló az elsõ mûszerhez, ez alól csak MIT által épített új detektor a kivétel. A MIT felelõs a szerkezet fejlesztéséért és a különbözõ nemzetek által készített detektorok integrálásáért, éppúgy mint a szonda küldetéséért és a tudományos üzemeltetéséért is. A NASA's Goddard Space Flight Center a projekt felügyelõje. A Kennedy Space Flight Center pedig a pályáraállítás végrehajtója és felelõse.

A szonda három fõ mûszere:

A fõ tudományos eszközökön kívül még optikai kamerák is vannak a HETE-2-n amelyek a szonda irányításában és a tudományos mûszerek pontosságának növelésében játszanak nagy szerepet.


A HETE-2 mûszerei

A tudományos mûszerek elhelyezkedése


A HETE-2 egy kis méretû, kb 1 méter magas és fél méter átmérõjû henger alakú szonda. Általános jellemzõiben nagyrészt megegyezik elõdjével, csak az energiaellátását korszerûsítették a MIT mérnökei. A hengeres rész belsejében vannak az irányító berendezések, a fedélzeti számítógép és ide nyúlnak be a tudományos mûszerek is. A szonda szerkezete két fõ részre bontható: az alsó fél tartalmazza a tudományos mûszereket kiszolgáló eszközöket (napelemek, akkumulátorok, kommunikációs berendezések és a helyzetszabályzó technika), a felsõ részen pedig a mérõmûszerek vannak elhelyezve. A négy napelem-tábla az alsó részhez van csatlakoztatva. Keringés közben a tudományos mûszerek mindig a Nappal ellentétes irányba néznek, a napelemek pedig felé fordulnak. A mûhold mechanikai részei:

  1. fémgyûrû ami a szonda
  2. alaplemezéhez kapcsolódik, ezen a lemezen helyezkedik el a
  3. 2 db akkumulátor amelynek tetején van az
  4. elektronikus rekesz (fedélzeti számítógép), amelyhez hozzá vannak építve a
  5. WXM elektronikai, és a maszk kiegészítõ elemei.

A szonda egyéb részei ehhez a rendszerhez vannak rögzítve.

A HETE-2 szerelés közben

Helyzet szabályozó rendszer (Attitude Control System)

A szonda irányításáért felelõs ACS rendszer input részei:

A szonda irányításában részt vevõ mûszerek:

Az ACS rendszerhez tartozó szoftver egy kifinomult algoritmus segítségével felügyeli a szonda aktuális irányát és forgását majd a tekercsek és a giroszkóp beállításával stabilizálja a szonda helyzetét.


Kommunikációs rendszer (Communications)

A kommunikációs rendszer részei.


Energia-ellátó rendszer (Power Systems)

A rendszer részei:

Az energia rendszer modern tervezésû, lehetõvé teszi az akkumulátorok töltését a szonda helyzetétõl és a napelemek állásától függetlenül, még akkor is amikor a szonda biztonsági módban van. Ebben az esetben a fogyasztás 2W, míg a minimum töltési teljesítmény 7W.


Fedélzeti számítógép (Spacecraft Computers)

A fedélzeti számítógép 4 egyforma egységgel rendelkezik melyek részei:

A 4 processzor között a következõ módon van felosztva a munka:

  1. a szonda adatai
  2. SXC
  3. optikai kamerák
  4. WXM és FREGATE

A transputer gyors és hatékony információáramlást valósít meg a processzorok között. A DSP-k interface-ként (csatlakozási felület) mûködnek a mûszerek számára.


Egyéb információk:

A HETE-2 visz magával egy nagy energiájú részecske detektort (Radiation Belt Monitor, RBM), amely az 1MeV-nál nagyobb energiájú protonok és elektronok elõfordulását figyeli a szonda pályájának alacsony pontjaiban. Ezek a részecskék ugyanis kárt tehetnek a mûszerekben (különösen a WXM-ban). Az RBM akkor figyeli a részecske fluxust mikor a mûszerek ki vannak kapcsolva.

Ezen kívül egy a CNES által készített GPS-vevõ is van a fedélzeten (Global Positioning System Receiver). Ez arra hivatott, hogy a HETE-2 pályája és az észlelések idõpontjai is minél pontosabban mérhetõek legyenek.

 

A HETE-2 tömege: 124 kg

Méretei a napelemek nélkül: 89 cm magas 66 cm átmérõjû, henger alakú

Pályája: 592 km x 640 km, 0-2 fok inklináció

Tervezett élettartam: legalább 18 hónap; de valószínûleg több lesz 2 évnél

Adatletöltés sebessége: 250 kbit/sec (hibás bitek aránya: < 2x10-8)

Adatfeltöltés sebessége: 31.25 kbit/sec (hibás bitek < 10-8)

Rádió frekvenciák:


Frissebb, bõvebb, pontosabb információk a HETE project honlapján találhatók:

http://space.mit.edu/HETE

napelem