Az ősrobbanást követő forró Univerzumban a sugárzás a domináns
energiaforma.
A sugárzás állapotegyenlete
 |
(6.10) |
Behelyettesítve ezt a folytonossági egyenletbe, a sugárzás
energiasűrűségére
 |
(6.11) |
adódik, a Friedmann-egyenlet értelmében pedig
esetben
 |
(6.12) |
következik, így
.
Az Univerzum hőmérsékletét a benne lévő sugárzás hőmérsékletével
azonosítjuk. Mivel a sugárzás energiasűrűsége egyrészt
,
másrészt
termikus sugárzás jellegénél fogva feketetest-sugárzás, így a
Stefan-Boltzmann-törvény szerint
,
az Univerzum hőmérséklete fordítottan arányos a skálafaktorral:
 |
(6.13) |
A tágulás miatt kihűlő Univerzumban a "tipikus folyadékrészecskék"
ütközéseinek száma jelentősen csökkent, még végül ez a fajta
kölcsönhatás
elhanyagolhatóvá válik. Az ilyen folyadékot pornak nevezik,
állapotegyenlete
 |
(6.14) |
A sugárzás esetében alkalmazott gondolatmenetet követve
 |
(6.15) |
és
esetben
 |
(6.16) |
így
,
ugyanaz, mint a sugárzásdominált Univerzumban.
Mind a tágulás üteme, mind az energiasűrűség időfüggése
különbözik. Azonban
a por- és a sugárzásdominált Univerzumok közös jellemzője, hogy
 |
(6.17) |
a tágulás üteme tehát mindkét esetben aszimptotikusan nullára
csökken.
Könnyű levezetni a por energiasűrűségének időfejlődését a sugárzás
által
dominált Univerzumban (
),
illetve a sugárzás energiasűrűségének időfejlődését a por által
dominált Univerzumban (
).
A 6.1 ábra mutatja a sugárzás és por
anyagkomponensek időfejlődését a sugárzás, illetve por által
dominált
Univerzumokban.
6.1. Ábra:
A sugárzás (folytonos vonal) és por (pontozott vonal)
energiasűrűségének időfejlődése log-log skálán a sugárzás
(törésponttól balra), illetve
por (törésponttól jobbra) által dominált Univerzumban. [1].
 |
Szeged
2013-05-01