A korai, sugárzásdominált korszak

A gravitációs potenciálra és a sugárzásra (a perturbációszámítás első rendjében) ugyanazt kapjuk, mint a kizárólag sugárzást tartalmazó esetben.

Szuper-Hubble-skálán a domináns perturbációt a gravitációs potenciál adja, és az konstans. A por $\widetilde{\Delta }^{\left( m\right) }$ és a sugárzás $% \widetilde{\Delta }^{\left( r\right) }$ sűrűségperturbációk szintén konstansok, és levezethető a

$$\frac{3}{4}\widetilde{\Delta }^{\left( r\right) }=\widetilde{\Delta } ^{\left( m\right) }+c$$ (6.109)

feltétel [26]. A $c$ konstans nullának választásával a kétkomponensű kozmikus folyadékra is teljesül $\widetilde{\Gamma }=0$. A (6.109) egyenletben $c$ konstans nullától eltérő választása entrópiaperturbációt jelent.

Szub-Hubble-skálán $\widetilde{\Delta }^{\left( r\right) }$ oszcillál, amíg $% \widetilde{\Delta }^{\left( m\right) }$ logaritmikusan ( $\sim \ln x$) nő. A porkomponens sugárzás-dominált korszakban mutatott logaritmikus növekedése a Mészáros-effektus. A növekedés lassú ahhoz képest, ami a pordominált korszakban történik szub-Hubble-skálán. Ez a lassú növekedés (kvázi-stagnálás) azzal indokolható, hogy az anyag öngravitációja a sugárzási korszakban még kicsi a Hubble-paraméterből származó csillapításhoz képest. Az univerzum tágulása túl sebes ahhoz, hogy a porkomponens öngravitációja folytán sűrűsödjön.

A sugárzás és por fejlődései különbözők szub-Hubble-skálán, ezért a $% \widetilde{\Gamma }=0$ feltétel csak szuper-Hubble-skálán rögzíthető. Szub-Hubble skálán a $\widetilde{\Gamma }=0$ csak az ún. izentropikus (adiabatikus) kezdeti feltételként róható ki.