Napjainkban a sugárzás elhanyagolható mértékben van jelen, a por
és a sötét
energia azonban az Univerzum összemérhető energiájú komponensei.
Osszuk le a
kozmológiai állandóval kiegészített Friedmann-egyenletet -tel,
és
vezessük be a következő jelöléseket
|
(6.21) |
ahol
mind a
sugárzást, mind a port tartalmazza. A
Friedmann-egyenlet ekkor
|
(6.22) |
Az
és
kozmológiai paraméterek 6.2 ábrán
bemutatott síkja elméletileg lehetséges univerzumokat
tartalmaz.
A balról jobbra átlósan lefelé tartó vonal felel meg -nak; fölötte zárt,
alatta nyílt világok vannak. Az
értéktől vízszintesen jobbra induló, enyhén emelkedő görbe alatt a
tágulási szakaszt követőn összehúzódó, fölötte örökösen táguló
világok helyezkednek el. Az
értéktől meredeken emelkedő görbe alatt
lassulva, fölötte gyorsulva táguló világok vannak. Végül az
értéktől meredeken emelkedő görbe fölött olyan világok helyezkednek
el, amelyekben
nem volt ősrobbanás. Mint látjuk, a kozmológiai állandó bevezetése
gyökeresen megváltoztatja a korábban kialakult képet. Léteznek
például zárt, mégis örökösen gyorsulva táguló; vagy éppen nyílt,
mégis összehúzódó világok
is.
Mi több, az Univerzum fejlődése során vándorol a 6.2 ábrán. Ősrobbanáskor közelítőleg az
(
és
)
pontban volt, míg a CDM modell6.4 szerint a távoli jövőben
az (
és
)
pontban lesz.
Szeged
2013-05-01