Csillagkeletkezés

A csillagok nagy tömegű ($ \sim 10^3$ $ -$ $ 10^5$ $ M_\odot$) intersztelláris molekulafelhők belsejében, gravitációs összehúzódás során jönnek létre. A Tejútrendszerben számos ilyen csillaggyártó molekulafelhőt ismerünk, ezek közül a Naphoz legközelebbi a Nagy Orion-köd (2.1. ábra). Egy tipikus óriás molekulafelhő mérete 10 $ -$ 100 parszek közötti, hőmérséklete 10 - 50 K között van. A molekulafelhőt alkotó anyag átlagos számsűrűsége (koncentrációja) $ 10^2$ - $ 10^4$ cm$ ^{-3}$ lehet. Egy ilyen felhő teljes élettartama nagyjából 30 millió év, ezalatt teljes tömegének néhány százalékát alakítja át csillagokká.

2.1. Ábra: Az egyik legismertebb csillagkeletkezési terület, a Nagy Orion-köd a Hubble- és a Spitzer-űrtávcső felvételeiből készített, hamisszínes kombinált képen (kék és zöld: optikai tartomány, narancs: 3,6 $ \mu $m, vörös: 8,0 $
                \mu $m; forrás: www.nasa.gov).
Image
                csillagok2_fig1



Subsections

Szeged 2013-05-01