1957-ben az első műhold indításával egy új korszak kezdődött az emberiség életében, az űrkorszak.

A több mint ezer éve ismert rakétaelv és az elmúlt évtizedek elméleti megalapozása után megnyílt az út az asztronautikai hordozórakéták kiépítése felé. A hordozórakéták felhasználásával az 50-es évek végén és a 60-as évek elején az automatikus kutatóeszközök, a műholdak először Föld körüli pályára kerültek, majd az űrszondák a Holdat, Marsot és a Vénuszt, tehát a Naprendszer közelebbi bolygóit vették célba.

A kezdeti kutatási feladatok mellett egyre inkább a civilszféra is igénybe veszi a műholdakat (távközlés, meteorológia, távérzékelés, navigációs és mentési műholdrendszerek).

A 60-as évek elején a kutyák, majmok teknősök után az ember is kipróbálta a Föld körüli pályán repülő űrhajókat.

A XX. század legnagyobb űrhajózási vállalkozása az Apollo-program volt.

A 70-es évek elején a szovjetek Föld körüli pályára állítottak több űrállomást (Mir, Szaljut, Szojuz) is. 1975-ben összekapcsolódott az Apollo és a Szojuz űrhajó és létrehozták az első nemzetközi kísérleti űrállomást.

A 70-es években közelről vizsgálták a nagybolygókat, a Napot, a Marsot. A 80-as években a Halley-üstökös közelében repültek el. 1981-től űrrepülőgép járatok indultak.

S a század végére megkezdődik az Alpha nemzetközi űrállomás Föld körüli pályán történő összeszerelése.

Az űrhajózás elmúlt 40 évének kiemelkedő történései:
[ 1957-59 ] [ 1960-69 ] [ 1970-79 ] [ 1980-89 ] [ 1990-99 ] [ 2000 ]

Űreszközök, nemzetek szerinti osztályozás:

űreszköz/nemzet	amerikai	szovjet/orosz	japán	európai, ESA
űrrepülőgép
műholdak
űrszonda
űrhajó			-	-
űrállomás
űrközpont